2017.10.22. 05:01:13
Látogatások száma eddig:6040905
Utolsó frissítés: 2008. 03. 02.
Ha értesülni szeretne újdonságainkról, híreinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
 
Ajánlja honlapunkat barátainak, ismerőseinek!
 
Szerkesztők: info@greenfoto.hu
Kilencedik lecke: Hogyan rendeljünk papírképet?
[2004. 06. 22.]
A hisztogram után egy kissé könnyedebb, de ugyanolyan fontos téma következik. Persze van otthon fotónyomtató. Mi a helyzet azonban akkor, ha nagy mennyiségű papírképet szeretnénk viszontlátni digitális munkáinkból ? Ezt a célt szolgálja a digitális fotólabor.

A digitális fotószolgáltató

Az internet, a GSM telefónia és az elektronikus képfeldolgozás-képtovábbítás elterjedése ellenére a papírképek még évtizedekig velünk fognak maradni: szeretjük kézbe véve nézegetni képeinket és tárcánkban gyakran lapulnak fotók. Hiába vannak már színes kijelzős adattárcák (HD-wallet), és hordozható, elektronikus képlejátszók, illetve marokszámítógépek. Egyébként nagyon régóta, már az 1850-as évektől kezdve a papírképeket a fényképészek vagy a fotóboltok készítették a nagyközönség számára. Ma is így van ez és olyan nagy mennyiségben vásároljuk a papírképeket, hogy az RA-4-es színes fotópapír a legolcsóbb, legtartósabb, legjobb színeket adó és legjobban kiforrott technológiával büszkélkedô fotóhordozó mindmáig. A szuperlatívuszok erdeje ellenére ezt minden közgazdász azonnal átlátja. Higgyünk mi is nekik!


A digitális fotózás megjelenésével jelentôs probléma vetôdött fel a 90-es évek elején, mivel az RA-4-es fotópapírra a digitális képet – színes képpontok formájában – rá kellett exponálni. Sok megoldás látott azóta napvilágot, ma is új konstrukciók születnek. A fejlődés útja szokás szerint göröngyös volt, de mára a legújabb gépek minden igényt kielégítenek, így technikai felépítésük nem is lényeges számunkra. (Ha valaki ilyennek utána szeretne nézni, a Fuji, Greatag, Noritsu, KIS vagy a Konica honlapján keresgéljen.) Azt viszont fontos tudni, hogy a 400 dpi-s folyamatos tónusú digitális fotólabor legalább 4500 dpi-s tintasugaras nyomtatónak felel meg, ha összehasonlítjuk ôket a színárnyala-tok tekintetében.

Első közelítésben tehát tekintsük a digitális fotólabort egyszerűen nagyteljesítményű, nagyfelbontású, milliónyi színnel dolgozó színes fotónyomtatónak. Az RA-4 betűcsoport egyébként a ma használatos fotópapírok színes hívási metódusának elnevezése. Figyeljünk a terminológiára, ugyanis sok nyomtató- vagy nyomtatókellékgyártó is fotópapírnak nevezi tintasugaras kellékanyagait. A fogalomzavar elkerülése miatt mindig jelezzük a betűszóval, hogy adott esetben a színes fotópapírról van szó.

Hogyan kerülnek képeink a laborba ?

A digitális fotószolgáltató elsôsorban memóriakártyán fogadja a digitális képeket. Gyakorlatilag mindenféle kártyát elfogadnak, legfeljebb a legújabb MemoryStick Pro és xD kártyákkal lehetnek gondjaink. Ilyenkor egy kártyaolvasós képmásolással segíthetünk magunkon: másoljunk egy kompatibilis szabványú kártyára. A legjobb gépek a kártyák közötti képmásolás lehetôségét is felajánlják menüjükben. A 3.5"-es flopi és az írható CD is járható út. Egyes laborok ezen felül a ZIP lemezt is szívesen látják. A XXI. század azonban a mozgó alkatrészek nélküli memóriakártyák kora! Egyszerűen vegyük ki fényképezőgépünkbôl és adjuk le kidolgozásra! Ha a rosszul sikerült képeinket már letöröltük a kártyáról, csak a papírképek méretét kell meghatároznunk. Egyes laborok CD-re is kimentik képeinket a kártyáról – ha ezt kérjük. Így némi felár ellenében az archiválás gondjától is megszabadulhatunk és kártyánkat azonnal használhatjuk további fotózásra. A legtöbb digilabor 1 órás határidôvel készíti a képeket, így nem maradunk sokáig memóriakártya nélkül. Míg régen a filmtekercs leadásakor hívást és nagyítást kértünk, most a kártyánkat adjuk le és CD-írást plusz nagyítást rendeljünk. Van olyan szolgáltató is, amely interneten keresztül is elérhető. Így nem kell „kártyázni”, illetve megnyílik ahhoz is az út, hogy a GSM telefonról a fotókat közvetlenül a laborba e-mailezzük. Ilyenkor tüntessük fel a levélben a rendelt darabszámot és a rendelt méretet is.

A vevői terminál

A jobb fotószolgáltatók vevői terminállal kedveskednek nekünk. Ez lesz a jövő útja!
Ez egy nagy, érintôképernyővel ellátott doboz, amelynek elôlapján CD-ROM-ot, flopimeghajtót és kártyanyílásokat találunk. Helyezzük be kártyánkat a megfelelő csatlakozóba, válasszunk nyelvet a program kezeléséhez és máris indul a móka. Egyenként belenézhetünk az egyes folderekbe és kis ikonok formájában a gép megjeleníti a meglelt fotókat. Ezeket megérintve beállíthatjuk a megrendelni kívánt kép nagyságát (9x13 cm-tôl egyes esetekben akár 30x45 cm-es méretig), beállíthatjuk a darabszámot, a kép felületét (fényes vagy matt), valamint szerkeszthetjük is fotónkat: elforgatás, zoom, kontraszt, fényerô, színszűrés, átszínezés stb. A szerkesztés után rátérhetünk a következő fotóra. Ha végeztünk, a gép összesíti megrendelésünket. Ha jóváhagyjuk az összeget, egy kis blokkot nyomtat. Ezzel a pénztárhoz kell mennünk, és gyakran elôfordul, ha hoszszabb a sor, vagy kevés képünk van, hogy a pénztárnál már át is nyújtják papírképeinket. Van olyan vevôi terminál is, amely CD-t ír. Az ilyen laborban az archiválást is magunk végezhetjük el, ha pedig papírképet szeretnénk rendelni, azt a megírt CDn fogadja a labor. A CD-t természetesen a képek nagyítása után visszakapjuk.

Milyen állományokat vigyünk?

A legtöbb labor a JPEG formátumot kedveli. A régebbi, nem „Baseline” kódolt képekkel sem lesznek gondjaink. A mai gépek pedig EXIF formátumú JPEG-et mentenek, ami általánosan elfogadott szabvány. Ha csak lehet, ragaszkodjunk tehát a JPEG formátumhoz. Színrendszer szempontjából mindig RGB-t használjunk! A laborok nem fogadják a nyomdászok kedvenceit (CMYK, duotone, multichannel stb), a 16 és 256 színű képeket és gyakran a fekete fehér fotókkal is baj van. Utóbbiakat konvertáljuk RGB-re, ha fényképezôgépünk nem így kezeli őket – bár ilyen géppel még nem találkoztam. Egyes laborok TIFF, BMP, PICT és PCX képeket is fogadnak, de ezek nagy helyet foglalnak, lassan nyithatók meg ezért kerüljük használatukat. 6-8 megapixelnél nagyobb képeket ne vigyünk, fôleg, ha nem A/4-esnél nagyobb képeket nagyíttatunk. Egyes laborokban szívesen segítenek nekünk, és a megapixelben vagy megabyte-ban megadják számunkra, hogy az egyes képnagysághoz mekkora méretre lesz szükségünk.

Mekkora képeket rendeljünk?

A mobiltelefonok kamerái maximum 9x13 cm-esre nagyíthatók – jobb esetben. A VGA felbontásúak (0.3 Mpixel) már egészen élvezhetők így, a kisebbek azonban nem feltétlenül.
Mindenesetre tegyünk egy próbát és jegyezzük meg, hogy ez a minimumméret centiméterben és megapixelben is Az 1-2 megapixeles kamerák 13x18 cm-ig, a 3-4 megapixelesek A/4-ig nagyíthatók általában. A 6-8 megapixel A/3-ra is elég. Persze sok függ a kamera képminôségétôl, fotós szaktudásunktól és témánktól is. Egy-két próbanagyítás után kitapasztalhatjuk magunkat. Érdemes több labort is kipróbálni, ugyanis mindegyik kissé más gépet használ. Ettôl is függhet a maximális képnagyság, és egy kicsit a képek hangulata is. Más ugyanis az egyes digilaborok színvisszaadása és kontrasztja. Keressük meg tehát kedvenc fotólaborunkat, és ne sajnáljuk erre a fáradságot!

Mi az előnye a színes,RA-4-es fotópapírnak?

Egyszerűen, gyorsan hozzáférhető és olcsó. Ha tintasugaras nyomtatóval nyomtatjuk képeinket, a legjobb fotóminőségű papír és tintapatron használata mellett sem kaphatunk 500-5000 színárnyalatnál többet, ráadásul az önköltségünk is kissé több, és órákig is elvacakolhatunk vele. A gyors Canon nyomtató és a szakmai profizmus itt is jelentôs idô és költségcsökkentô tényezô, de ez legtöbbünknek nincsen meg. Emellett gondoljunk arra is, hogy nem igényel védôlaminálást az RA-4-es papír, és tartóssága 50 évre taksálható, valamint fényállósága is jobb, mint a tintasugaras változat hasonló adata. Színárnyalat- gazdagsága pedig 50- 70 000 színmérô műszerrel kimérhetô színárnyalat. Használjuk tehát a vevôi terminált és üljünk le egy kávé mellé, míg képeinket elkészíti a digitális fotólabor...
Névjegykártya, kártyanaptár...

Ügyes kezű grafikusjelöltek bármit megtehetnek. A fotólabor adta keretek és papírméretek között bármilyen grafikai munkát is elôhívathatunk. Készíthetünk névjegyet (pl. fényképeset), üdvözlôkártyát, képeslapot, naptárat, grafikus kerettel díszített képet stb. Az egyetlen megkötés, hogy elektronikus képet vigyünk, lehetôleg RGB színrendszerű JPEG formátumú állományra konvertáljuk munkánk végeredményét. Ne vigyünk doc-ot, xls-t, ppt-t, cdr-t és egyéb irodai állományt! A fotólabor ugyanis képgyár, nem pedig hagyományos értelemben vett nyomtató.