2017.08.18. 04:59:18
Látogatások száma eddig:6013797
Utolsó frissítés: 2008. 03. 02.
Ha értesülni szeretne újdonságainkról, híreinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
 
Ajánlja honlapunkat barátainak, ismerőseinek!
 
Szerkesztők: info@greenfoto.hu
Tévhitek a digitális fényképezéssel kapcsolatban
[2004. 03. 02.]
Tévhitek a digitális fényképezéssel kapcsolatban

A digitális fotó nem igazi fénykép!
Miért? Milyen az „igazi”? Ha teszem azt elôbb találják fel a digitálisat, és mostanában erôlködnénk az üveglemezekkel és a lenolajos papírfilmmel, akkor mit mondanánk azokra, akik a 10 kg-os fagépekkel dolgoznának? Szerintem csak nevetnénk és AZ nem lenne az igazi fénykép. „És minek ez a pepecselés az elôhívással” - berzenkednénk. Minden nézôpont kérdése. De van objektív nézôpont is:
Ma a kiadványok szerkesztésénél minden fényképet beszkennelnek, azaz átalakítanak digitális képpé és azzal dolgoznak tovább! A honlapokon - mindenki számára egyértelműen - digitális képeket láthatunk. Az elektronikus postán digitális képeket továbbítanak. Akkor jogos a kérdés: minek filmre fényképezni, ha utána úgyis digitalizálni kell. Csináljuk mindezt egy lépésben. (Ezzel a kérdéssel nem a hagyományos fotótechnikát degradálom, csak gondolkodásra serkentek.) Ha pedig valakinek a kézben tartott papírkép az igazi fotó? Annak a fotónyomtatók, valamint a digitális RA-4 laborok és hônyomtatók valódi fotót adnak a kezébe. Mindenesetre: elôbb próbáljuk ki véleményelkotásunk tárgyát, és utána döntsünk, mit is használunk. Azt azonban tartsuk szem elôtt, hogy a digitális fotó sokkal környezetbarátabb.

A digitális fotózáshoz számítógépet, nyomtatót is kell vennem!
Nos nem feltétlenül. Már Magyarországon is van sok olyan szolgáltató, amelyik a CD-írást, azaz az archiválást és a színes fotopapíra történô „nagyítást” elvégzi helyettünk. A mi dolgunk csak annyi, hogy a gépbôl kivesszük a memóriakártyát és azt leadjuk „hívásra” és CD-írásra.
Olyan tintasugaras nyomtató is van a piacon, amely többféle fényképezôgéprôl képes közvetlenül képet nyomtatni. A hp tipusoknál ráadásul nincs is szükség kábelezésre, mert infravörös kapcsolattal folyik az adatátvitel. A fénykép tehát közvetlenül a digitális fényképezôgépbôl kerül a papírra!

Egyszerre nagyon nagy kiadás a számítógép!
Ha számítógépben gondolkozunk, a nyomtatót nem feltétlen kell a géppel egyidôben megvásárolnunk. A képek tárolása CD-író segítségével a legegyszerűbb, ezért ezzel bôvítsük elôször a gépünket. Nyomtassunk addig ismerôsünknél, fénymásolószalonban vagy a digitális fotoszolgáltatónál (a megírt CD-nkrôl). Képeinkkel kommunikáljunk is: az internet és az elektronikus posta (E-mail) erre a legmegfelelôbb! Rá fogunk ébredni, hogy nem minden képet kell kinyomtatni, illetve hogy a ma már általános modem milyen lehetôségeket rejt. Azt is tartsuk szem elôtt, hogy számítógépet részletre is vásárolhatunk.

A digitális fényképezôgép drága, különösen a memóriakártya!
Az elektronikus kamera a technika csodája: optikai-finommechanikai-elektronikai-számítástechnikai szerkentyű igen kis méretben. Ez valóban tükrözôdik az árában. Ezzel szemben a fogyasztói társadalom álma a fogyasztói oldalon: egyszer kell megvenni, azután már soha vissza nem megyünk a boltba! Nem függünk a kereskedôtôl, aki a filmek árát egyre jobban emeli a hívás árával együtt. Nem függünk, mert többet nem megyünk filmet venni. Egyszeri befektetés, utána folyamatos pénzmegtakarítás. Ugyanez igaz a memóriakártyára: nem más mint újra felhasználható film. Legtöbbjük élettartamát 10 millió fotóban határozzák meg. Azt hiszem, ez éppen elég.

A digitális fotó élessége, részletgazdagsága meg sem közelíti a hagyományos fotóét!
Az attól függ ismerjük-e a csúcstechnikát és igényeinket. A szupergépek a fotóstúdiókban már a közepes méretű filmeket lassan túlszárnyalják! Nincs tehát különbség jelenleg már, csak a pénztárcánk legyen elég vastag. Ha a megfizethetô kategóriát nézzük, egy picit számolnunk kell, de a képlet egyszerű: a manapság divatos 3-5 megapixeles gépekkel kifogástalan 20x25cm-es miniposztert lehet készíteni. Mikor készíttettünk ennél nagyobb nagyítást? Ugye, szinte soha! Nos akkor, ha ez a maximális méret megfelel, mehetünk gépet választani: az igényeinknek megfelelô tipusokból szinte már túlkínálat van a piacon. Ha ennél nagyobb nagyítás a cél, majd filmet fűzünk hagyományos kameránkba.

Újra meg kell tanulnom fényképezni az új módszerhez!
Ez nem igaz. Legtöbbünk, fôleg a „megörökítést“ szem elôtt tartó, ritkábban fotografáló nagyközönség nem is fogja érezni a különbséget. A réges régi Kodak jelmondat „Ön csak megnyomja a gombot, a többi a mi dolgunk.” még igazabb most, amikor a kényelmes kezelhetôség és a jó képminôség a fô szempont. A legtöbb cég termékskálája minden igényt kielégít, minôségben és árban is. Azok számára pedig, akik komolyan fotóznak, mint professzionális fotográfus mondom: annyi a különbség, mintha egy új filmtipussal kellene megtanulnunk fotózni. A CCD is egyfajta film. Semmi több.

A digitális fényképezôgép hamar elavul, elveszti értékét!
Ez a kijelentés igen csak elhamarkodott! Piaci értékét tekintve, valóban nem értékálló. De nem kereskedelmi okok miatt vesszük! Fényképezni szeretnénk vele. Képességei viszont idôtállók. Ha ma mindent le tudunk vele fotózni, amit csak szeretnénk, akkor az 10 év múlva is úgy lesz. Ha ma képesek vagyunk vele 20x25cm-es miniposztert készíteni, az 10 év múlva is úgy lesz. Tehát: ne féljünk az értékvesztéstôl! A használati érték maradandó. Egyébként ugyanez a megállapítás a filmes fényképezôgépekre is egy az egyben igaz.

Fotónyomtatás

Mit jelent a „fotórealisztikus" jelzô ?
Sokféle képmegjelenítési eljárás létezik. Persze nem mindegy, hogy hányféle színt és mekkora kontraszttartományban képes létrehozni az adott eszköz. Az is fontos, milyen kicsi az egyes képpontok mérete, vagyis az, hogy milyen nagy a felbontás. A színes-grafikus kép akkor válik fotórealisztikussá, ha a fényképek minôségét megközelíti eme három paraméterben, azaz: nagy kontraszttartományban sokféle, fôleg pasztell árnyalatot képes létrehozni, és mindezt nagyfelbontásban.

Másféle eljárással is lehet fotóminôséget kapni?
Természetesen lehet. Hagyományos fotópapírra készítik el digitális fényképünket a digitális fotószolgáltatók. Egyre több ilyen üzlet van már hazánkban, a szolgáltatás pedig rövid idôt vesz igénybe. Otthon, azonnal, ugyancsak kaphatunk papírképet, írásvetítô fóliát és speciális, művészeti papírokra is készíthetünk képet. Ennek a széles vertikumnak a tintasugaras fotónyomtató a kulcsa. További lehetôség a hônyomtatós eljárás. Ennek minôsége ugyan jobb a tintasugaras megoldásnál, de a készülékek magas ára miatt a szolgáltatás ára kicsit borsos: 500 Ft felett van az A/4-es képek esetén. Mindenki kiválaszthatja tehát a számára megfelelô technológiát és megoldást.

Mire alkalmas a tintasugaras nyomtató?
A képnyomtatáson kívül üdvözlôkártyát, szórólapot, transzparenst, képes naptárt, névjegykártyát, indexprintet, meghívót és mindenféle mást nyomtathatunk, amit csak fantáziánk és kreativitásunk lehetôvé tesz! Persze az alapvetô funkció is rendelkezésre áll: szövegek, levelek és faxok nyomtatása. Ha pedig lapolvasónk is van (síkágyas szkenner): színes fénymásóló is hever asztalunkon.

Milyen papírokra nyomtathatunk?
Nagyfehérségű, nagyfényességű és vastag papírokat választhatunk mindenféle kombinációban. Létezik brossúra és szórólappapír is. A fotónyomtatáshoz fotópapírt válasszunk, mely A/4-es és A/3-as méretben létezik és egyes tipusok kétoldalas nyomtatásra is alkalmasak. Fényes és matt változatban, többféle alapszínnel, valamint 10x15cm-es méretben is készülnek. Ne felejtsük el, hogy a professzionális prezentációkhoz írásvetítô fóliára is nyomtathatunk színesben. Fotónyomtatáskor persze a fotópatront és a legjobb nyomtatási minôséget használjuk.

Minden képet ki kell nyomtatni?
Ma már nem feltétlenül. A hagyományos postánál gyorsabb és olcsóbb az E-mail használata. Így interkontinentális távolságok is áthidalhatók, ugyanolyan könnyedséggel, mintha városon belül leveleznénk. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a képnézegetésre a PC monitora ugyanúgy megfelel, mint a TV képernyôje. Fényképezôgépünkkel lejátszhatjuk képeinket nagyobb családunknak, poszterméretben, a nagyképernyôs színes TV-n. Legvégül: a elektronikus kép eltárolása írható CD-n a legolcsóbb és legbiztonságosabb képtárolási eljárás.

Ezek tükrében mikor nyomtassunk képet?
Mindenkor, mikor magunkkal kell vinnünk. Azért, hogy bármikor, bárkinek meg tudjuk mutatni mindenféle segédeszköz nélkül. Nyomtassunk képet, hogy íróasztalunkon álhasson, hogy bekeretezhessük és falra akaszthassuk. Vagy azért, hogy a fentebb említett üdvözlôkártyát, képeslapot, naptárt vagy egyebet létrehozzuk. Meg van tehát mindennek a helye, csak okosan kell használni lehetôségeinket.

Milyen nyomtatót érdemes közelebbrôl megismernünk a fotónyomtatáshoz?
Mindenképpen olyan modellt válasszunk, mely beépített kártyaolvasóval és színes kijelzôvel rendelkezik. Így közvetlenül, számítógép használata nélkül is nyomtathatunk képet. Ha vékony a pénztárcánk, akkor is ragaszkodjunk a drágább, kifejezetten fotónyomtatásra ajánlott tipusokhoz, mindössze a kártyaolvasóról és a színes kijelzôrôl mondjunk le. Gyártó tekintetében nem lehet a voksot egyértelműen letenni, ugyanis hónapról-hónapra új modellekkel lepnek meg bennünket. Mindegyiknek más az elônye. Emiatt tesztképeink kinyomtatása után döntsünk.

Miért jó, ha a nyomtatában kártyaolvasó és színes kijelzô van?
Nem kell a PC a képnyomtatáshoz! A nyomtató LCD kijelzôje és a gombok segítségével kiválasztjuk a nyomtatandó képeket és azok méretét, a többi már a nyomtató dolga. A kártyaolvasó egyébként kétirányú, így a számítógéphez kötött nyomtató egyben kártyaolvasóként is funkcionál. Segítségével írhatjuk és olvashatjuk memóriakártyáinkat. Másfelôl ezek a nyomtatók a fotónyomtatást is gyorsabban végzik el, mert erre optimalizálták ôket. Mindezek mellett általában IrDA (infravörös) portjuk is van, így vezeték nélkül nyomtathatunk képeket az IrDA portos digitális kamerákról, továbbá faxokat, E-mailt és egyebeket palmtopokról, GSM telefonokról.

Teljes digitális fotórendszer - tekintsünk új szemmel rá

Miben új a szemlélet?
Abban, hogy általában az egyes készülékek összekötési módjait hangsúlyozzuk: azaz azt, hogy mit mivel és milyen vezetékkel kapcsolhatunk egymáshoz. Most azonban nem a számítástechnika a fontos, hanem az ember és mindennapi tevékenysége.

Fényképezz és bíráld el!
Fényképezni könnyű és gyakorlatilag nem kerül semmibe, ha digitális fényképezôgépet használunk. A hátoldali színes LCD kijelzôn a képet azonnal megtekinthetjük. Dönthetünk arról, hogy megtartjuk, vagy megismételjük a felvételt. Kreatív szabadságunkat semmi sem korlátozza.

Tárold el!
Az írható CD-k, DVD-k és íróik mind ezt a célt szolgálják. Ma már egyszerűen lehet CD-t, DVD-t írni, ezáltal minden adatunk biztonságban lehet. Változó adatainkat sem kell biztonsági másolat nélkül hagyni. Ebben segít nekünk az újraírható technológia (CD-RW, DVD-RW, DVD+RW). Fotógyűjteményünkbôl könnyen készíthetünk elektronikus fotóalbumot is.

Digitalizáld!
Régebben készült fényképeink - az akkori technikai szintnek megfelelôen - filmre készültek. Sok fényképünknek már nincsen negatívja, ezért papírképet ugyanúgy szkennelnünk kell, mint negatívot, vagy diát. Ennek érdekében olyan szkennerekkel léptek piacra a gyártók, melyek egy egységben képesek ezt a feladatot ötvözni. A legtöbb fotós célú síkszkenner professzionális minôségben képes filmszkennelési funkciókat is ellátni. Akár 127x127mm-es méretben is, 2400 dpi-s optikai felbontással, így a két háború között készült nagyméretű negatívokkal, sôt: üveglemezekkel sem lesz gondunk.

Tervezd meg és nyomtasd!
Ennek a tevékenységnek a tintasugaras, vagy hôdiffúziós nyomtató a lelke. Volt arról szó, hogy különleges papírra képesek nyomtatni, rengeteg színt tudnak kikeverni, többféle papírméretet is képesek kezelni. A fotónyomtatók új tipusai között pedig találunk hordozható fotónyomtatót és színes kijelzôs, képfeldolgozásra is alkalmas modellt is. Mindezekkel a fotónyomtatás, írásvetítô fólia- és üdvözlôkártya nyomtatás és bármilyen más feladat kényelmesen megoldható. Az integrált tipusok pedig, pl. a hp psc 950-es nyomtató, színes fax, lapolvasó és színes fénymásoló egy készülékben. Sôt: kártyaolvasó egység is helyet kapott benne, így igazi képfeldolgozó eszköz.

Osszad meg mással vagy küldjed el!
Legutoljára a közös öröm maradt a digitális képfeldolgozás lehetôségei közül. Mindez szép és emberi. Digitális fotóinkat megtekinthetjük a számítógép és a TV képernyôjén. Utóbbi esetben a digitális fényképezôgép a képlejátszó eszköz. Gyakran azonban kilométerek választanak el egymástól minket. Ilyenkor a kinyomtatott kép érkezhet hagyományos levélben is a fotónyomtatók segítségével. Az internet azonban gyorsabb ennél. Helyi hálózat használata esetén is érdemes a megosztás módját választani. Ha pedig úton vagyunk, segítségünkre lesznek a laptopok és palmtopok. Segítségükkel bárhol kapcsolódhatunk az internethez: helyi hálózaton, vezetékes- vagy mobiltelefonon keresztül is.

Képszkennelés

Sokáig lesz még szükség szkennerekre?
Biztosan. Nagyon sok régi fotó várja, hogy felfedezzék, hogy új alkotás részévé válhasson. Maga a film sem fog eltünni a fotográfia eszköztárából. A digitális fényképezôgépek megjelenése ugyanis új utakat és eszközöket jelent a fotósok számára, nem pedig a filmet kiváltó csodaeszközt.

Milyen szkennertipusok léteznek a fotósok számára?
Eltekitve a nagyon drága szkennertipusoktól, tulajdonképpen kétféle eszköz létezik: a síkágyas és a filmszkenner. Az elôbbi a fénymásolók szerkezetéhez és használatához hasonlít: üveglapra fektetjük a fotót, ráhajtjuk a fedelet, a szkenner pedig végigfut lámpájával és képbontó elektronikájával az üveglap hosszabb oldala mentén. A HP és a Scitex az egyik legkorábbi fejlesztôje ennek a rendszernek. A filmszkennerbe ellenben filmcsíkot, vagy keretezett diát helyezünk. A világítítótest és az optikai elemek egy helyben állnak, míg szkennelés közben a filmet mozgatja a készülék.

Miért szükséges - elvben - kétféle megoldás kialakítása?
Nagyon eltér a papírkép és a film szerkezete, valamint információtartalma! A legjobb papírkép is sokkal kevesebb színárnyalatot ôriz, mint a legrosszabb minôségű negatív vagy dia. Mindemellett ezt a színárnyalattartományt nem ugyanúgy tartalmazza. Ezt úgy kell érteni, hogy a ráesô megvilágításból nem ugyanabban a %-ban veri vissza a papírkép a fényt, mint amilyen %-tartományban átereszti azt a film. Emiatt a képbontó optikai rendszer nem lehet ugyanaz a két szkennerben. Másfelôl a filmkocka sokkal kisebb, mint a papírkép, tehát sokkal nagyobb felbontásban kell szkennelni, hogy ugyanakkora méretben nyomtathassuk, mint a papírképrôl szkennelt képet.

Miért gyáranakt mégis diaadaptert a síkágyas tipusokhoz?
Annak okán, hogy átlátszó anyagokat is szkennelhessünk, pl. nem szabványos méretű filmeket, írásvetítô fóliát, vagy művészi munkákhoz áttetszô textúrákat. Korábban ez nem így volt, de ma már ha filmet szkennelünk így, annak minôsége eléri, vagy túl is szárnyalja az átlagos filmszkennerek képminôségét. Egyébként gyakran nagyon hasznos válogatásra használt elônézeti képek szkenneléséhez a diaadapter, vagy akkor ha másképp nem tudjuk megoldani szkennelési feladatunkat. Ugyanúgy hasznos internetes felhasználáshoz is, vagy kisebb méretű, kisebb igényű nyomtatásokhoz. Megvan tehát a saját, jól definiált felhasználási területe ennek a tartozéknak, csupán korlátait tartsuk szem elôtt. A legjobb szkennereknél persze nincs korlátozás. Azok - lapszkenner voltuk ellenére - helyesen kezelve helyettesítik a filmszkennereket is. Persze ezek a tipusok nem olcsók.

Érdemes filmszkenner mellé síkszkennert is venni?
Véleményem szerint igen. Gyakran szkennelünk ugyanis fekete-fehér nyomtatványokat, könyvek és magazinok oldalait, oldalrészleteit. Ez nem a filmszkenner feladata. Mindemellett a síkszkennerek szoftverei a készüléket gyakran fénymásolóvá és faxszá alakítják. Ha a fénymásolószoftverben színes nyomtató a kimenet, úgy színes fénymásológépként funkcionál számítógépünk. Ha faxmodemet választunk, úgy azonnal faxolhatunk. Ráadásul mindezt azonnal, a szkenneren található gombok segítségével. Ne felejtsük el azt se, hogy az optikai karakterfelismerés (OCR) nagyban megkönnyítheti a munkánkat, ha nyomtatott szövegeket kell a szövegszerkesztônkbe bevinni.

Milyen általános jellemzôi vannak a lapolvasóknak?
A kisebbek 600x1200 dpi-s felbontással, 36bites színmélységgel és USB csatlakozással kaphatók. A legnagyobbak 1200x4800 dpi, vagy 3200x6400 dpi-s felbontással, esetleg két CCD-vel, USB és FireWire csatlakozással, valamint 42-48 bites színmélységgel rendelkeznek. Gyakranlapadagolóval is kiegészíthetôk, melynek sebessége akár 15 lap/perc.

A digitális képek mobilitása

Miért van egyáltalán szükség a mobilitásra?
Nem új találmány, hanem idôsebb fotográfusok véleménye világszerte: „A fényképek nem képek, ha csak nem beszélnek más emberekhez!” Ez a paradoxonnak ható és sokat idézett mondat kiegészíthetô azzal a megállapítással is, hogy a képeinket használni is tudni kell. Miért? Mert az archívum mélyén pihenô fotónak semmi haszna nincs! Azokat nem ismeri senki, gyakran a fotós sem emlékszik már rá. Ebben segít a digitális technológia háttere, hogy mindenféle mobilizáció könnyű és egyszerű legyen.

Hogyan lehet mobil az éppen most fotózott elektronikus kép?
A digitális fényképezôgépekbôl négyféle úton is útjára indulhat a fotó. Az elsô megoldás a már régóta ismert módszer: fényképezôgépünket az USB porton keresztül számítógépünkhez köthetjük, majd a képet arra átmásolhatjuk. A számítógépre másolt fotót bármelyik felhasználói programunkban illusztrációkét felhasználhatjuk, vagy az interneten postázhatjuk is. A második és harmadik megoldás más-más használati területen nyújthat elônyt. Ezek pedig az infravörös port (IRDA) használata és a memóriakártya mozgatása. Egyes gépek pedig közvetlenül GSM telefonokhoz köthetôk, és azonnal küldhetô róluk az elkészült fotó.

Mi is az az IRDA port?
Az IRDA olyan soros átviteli protokoll, melynek jelenleg maximális sebessége 115 kbps, vezeték pedig nem szükséges hozzá. Az IRDA-val szerelt egységek műanyag ablaka mögött egy infravörös adó-vevô egység helyezkedik el, így elég, ha a két ablak egymásra néz, a kommunikáció máris létrejön, ha az egységeket erre utasítjuk. IRDA portot a nagyobb digitális fényképezôgépekben, fotónyomtatókban, a palmtopokban, laptopokban és a rádiótelefonokban találunk.

Az IRDA porton tehát nyomtatni is lehet?
Lehet bizony! Közvetlenül a fényképezôgép képes kinyomtatni a fényképeket (pl. a megfelelô hp nyomtatón), még számítógép sem kell hozzá. Sôt: laptopra, vagy palmtopra is átmásolhatjuk a fényképeket, majd onnan az IRDA port segítségével E-mail-en elküldhetjük azokat, ha a rádiótelefonunk és elôfizetésünk alkalmas erre. Természetesen a kéziszámítógépekrôl is nyomtathatunk is az elôbb említett nyomtatóra az IRDA port segítségével.

Miért érdemes kivenni a memóriakártyát?
Nos, ez a leggyorsabb adatátvitel: kivesszük a fényképeinket (a memóriakártyát), behelyezzük a PC-be, esetleg laptopba vagy fotónyomtatóba és máris, mindannyian, elérhetôek a számítógépen. A memóriakártya mint floppy disc viselkedik majd. Ez pedig további elônyt rejt! Egyrészt két kártyát alkalmazva a fényképezôgép kártyacserével azonnal üzemkész, ami gyakran elôny. Másrészt a memóriakártyákon számítógépek, laptopok és palmtopok között forgalmazhatunk adatokat. Erre pedig az IRDA-n és a modemen kívül más megoldás nem feltétlen van, mert a laptopok nem mindig tartalmaznak floppy-t, a palmtopokon pedig eleve nem is lehet szó ilyesmirôl a nagy méretek miatt.

Mi a laptopok és a palmtop között a különbség?
A laptop alapjában véve laposra összecsukható, hordozható számítógép. Némelyik teljesítménye megegyezik a legnagyobb asztali gépekével, ám legtöbbször a hordozhatóság és energiatakarékosság ténye elônyt élvez más jellemzôkkel szemben. Méreteit leginkább a billentyűzet és a képernyô méretei szabják meg, mert az írógépbillentyűzet méreteitôl a kényelmes munkavégzés miatt nem szabad eltérni. Ugyanez vonatkozik a monitor láthatóságára is. Ezzel szemben a palmtop igazi marokszámítógép! Kis méretei zsebben hordhatóvá teszik: tekinthetünk úgy rá, mint a manager-calculatorok nagyteljesítményű utódjára. Igazi számítógépek, szövegszerkesztôvel, táblázatkezelôvel, nyomtatási funkciókkal (IRDA!), hálózati és internetes hozzáférésssel. Bôvíthetôségükrôl a PCMCIA és a CompactFlash csatlakozók gondoskodnak, melyek a digitális fényképezôgépek memóriakártyáit is fogadják.

Mi a DPOF?
Az angol betűszó a Digital Print Order Form rövidítése. A digitális fotók utánrendelésének egységes szabványa. A fényképezôgépen a képek visszanézésekor ki lehet jelölni az egyes képeket nyomtatásra, egyes tipusok a megrendelt képek számát is megkérdezik. Ha ezután a memóriakártyát leadjuk papírképmegrendeléskor, a nagyítóautomata automatikusan teljesíti a megrendelést. Hiba nem fordulhat elô. Ezt a technológiát építette bele - egyébként a világon elsôként - színes fotónyomtatóiba a HP: csak bedugjuk a memóriakártyát a nyomtató nyílásába és az automatikusan kinyomtatja az összes kijelölt képet. Felügyelet nélkül. Ma már a legtöbb fotónyomtató kezeli ezt a szabványt, így pl. a HiTi hôdiffúziós nyomtatók is.

Sok adat kis helyen: DVD-írók

Mekkora a DVD kapacitása és olvasási sebessége?
A DVD kapacitása 4.7 GB az egyrétegű, egyoldalas lemez esetében. Mivel azonban a DVD olvasófeje képes „élességet állítani”, azaz fókuszálni, ezért két különbözô réteget is alkalmazhatunk egy lemezoldalon. Ekkor a kapacitás 9.4 GB-ra nô. Ha egyrétegű, de kétoldalas lemezt alkalmazunk, ugyanekkora a kapacitás. Míg kétoldalú, kétrétegű lemeznél 18.8 GB-nyi adat kap helyet a korongon. A DVD sebessége pedig kilencszer nagyobb, ha a CD-ROM terminológiát használjuk: az 1x-es DVD olvasási sebessége 9x-es CD-nek felel meg, azaz 1350 KB/s.

Ez a sebesség a CD-k olvasásánál is tartható?
Sajnos nem. Ehhez már óriási fordulatszám kellene. A DVD azért olvasható gyorsabban ugyanazon a fordulatszámon, mert sokkal kisebb barázdákat használ a CD-nél. Ezáltal ugyanolyan fordulatszámnál több bit halad el az olvasófej elôtt. CD-ROM-ként alkalmazva a DVD-írókat, mint felsô kategóriás CD-írók viselkednek olvasási, írási és újraírási sebességüket tekintve (pl. 48x24x48x).

Újraírási lehetôséggel rendelkezhet DVD lemez?
Természetesen igen, ugyanis a CD-knél megszokott korongféleségek mind megvásárolhatók DVD változatban is. Létezik DVD-R lemez, mely az írható CD (CD-R) testvére. Létezik DVD-RW is, mely az újraírható CD reinkarnációja. Sôt, létezik DVD-RAM tipusú újraírható lemez is, ezt azonban csak DVD-RAM egységekben lehet felhasználni, ugyanakkor a hp forradalmian új DVD+RW írási technológiája egycsapásra elavulttá tette ezeket az egységeket.

Miért válhatott a DVD-RAM elavulttá?
Egyszerűen azért, mert az egyszerű DVD-ROM-ok és DVD lejátszók nem voltak képesek elolvasni a lemezeket. De nem csak ezt a technológiát fogja kiszorítani a piacról a DVD+RW, hanem az egyszerű DVD-RW technológiát is. (Figyeljünk az alig megkülönböztethetô írásmódra!). Ennek az az oka, hogy a CD-RW írási technológiáját öröklô DVD-RW ugyanúgy hosszadalmas formázási eljárást igényel, ugyanúgy lassú az adatok elérési ideje, és az egyes adatcsomagok nem olvashatók vagy írhatók közvetlenül, ami tovább lassítja az adatátvitelt. Ez pedig a sokszorosára növekedett kapacitás mellett még inkább kényelmetlen az újraírható CD-vel összehasonlítva.

Hogyan lehetett ezeket áthidalni?
Olyan adatstruktúrát kellett kialakítani - ez a DVD+RW -, amely ugyan 4.3%-kal (200 MB-tal) csökkentette a tárkapacitást, de ennek árán tökéletes DVD-ROM tipusú felírás jött létre. A DVD+RW lemez ezáltal megszólalásig hasonlít a DVD-ROM lemezekre, minden adatcsomagja közvetlenül olvasható és írható, és akár a DVD lejátszókban is azonnal felhasználható. A közvetlen elérés pedig egyben azt is jelenti, hogy nem kell elôre megformázni a korongot, az automatikusan megtörténik ez annak írása közben.

Kompatibilitás szempontjából is javult a helyzet a DVD+RW megjelenésével?
Javult, de egyértelmű változást csak a jövô fog hozni. A DVD+RW fényvisszaverô képessége kisebb a DVD-ROM lemezekénél. Emiatt nem mindegyik DVD-ROM és DVD lejátszó képes olvasni a korongokat. Az új tipusok természetesen az új szabványnak megfelelôen készülnek. Aki azonban nemcsak saját DVD-ROM-jában kívánja adat DVD-it felhasználni, illetve videofelvételeit DVD lejátszóban is nézni szeretné, az nézzen utána a kompatibilis DVD-ROM és DVD lejátszó tipusoknak.

A DVD-k szoftverellátottsága milyen?
Általában minden szükséges segédlet és program megtalálható a dobozban - ha dobozos verziójú írót veszünk -, hogy az új eszközt azonnal munkára foghassuk. A szoftverek nagy része a DVD videolemezek létrehozását is tudja. Ezáltal DVD korongjaink kompatibilisek lesznek minden lejátszóval. Általában arra is lehetôségünk van, hogy TV-tuner kártyáról, videodigitalizáló kártyáról, vagy a DV (FireWire v. IEEE-1394) csatlakozóról bizonyos esetekben akár közvetlenül készítsünk DVD-re felvételeket. Videoszerkesztô funkciója is van a legtöbb szoftvernek, valamint nem video tartalmú, adattároló DVD-ket is létrehozhatunk segítségükkel. Természetesen zenei és adattároló CD-ket is írhatunk a szoftverekkel, és néhányuk biztonsági mentésre is képes.
Török György fotográfus