2017.11.23. 23:08:53
Látogatások száma eddig:6054334
Utolsó frissítés: 2008. 03. 02.
Ha értesülni szeretne újdonságainkról, híreinkről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
 
Ajánlja honlapunkat barátainak, ismerőseinek!
 
Szerkesztők: info@greenfoto.hu
A hálózati áram - szemben az akkumulátorokkal
[2004. 03. 02.]
A hálózati áram - szemben az akkumulátorokkal

Drága az elektronikus masina - és gondolhatjuk az elsô napok után - még drágább üzemben tartani, hiszen energiaéhsége minden képzeletbelit felülmúl. Az akkumulátorokat gyakran tölthetjük; a mai nikkel-fémhidrid (NiMH) akkuk és töltôjük sem nem olcsóak. A hálózati adaptert szintén drágán adják a gyártók, hiszen nem lehetünk meg nélküle. Ezért védjük értékeinket az áramkörök és elektronikus adatok láthatatlan ellenségétôl! Az érték pedig nemcsak a fényképezôgép materiális része, hanem egyben a memóriakártyáján tárolt elektronikus képek is ide tartoznak.

Az áramfelvétel különbözô okai

A régebbi digitális kamerák mindegyike nagy áramfelvétellel volt jellemezhetô. Ez nagyméretû akkumulátorok hordozását tette szükségessé, vagy az amatôrkamerák esetén a ceruzaelemek gyakori cseréjét. Az akkumulátor és elemgyártók ezért gôzerôvel fejlesztették termékeiket, hogy ugyanabban a méretben még több töltést legyenek képesek tárolni a hordozható áramforrások. Reklámok tanuskodnak eme erôfeszítések jól használható eredményeirôl. A digitális fényképezôgépek gyártói pedig a kamerák áramfelvételét igyekeztek minél jobban csökkenteni. Nekik azonban sokkal nehezebb dolguk van:
A pixelszám növelése egyenes arányban növeli a CCD vagy CMOS szenzor és az azt kiszolgáló áramkörök energiaigényét. Összehasonlításképpen: a Kodak Professional DCS 520-as fényképezôgép 2 megapixeles, míg a vele mindenben (!) megegyezô 560-as 6 megapixeles. Mivel ugyanazt az akkumulátort használják, egyértelmûen összehasonlítható a fogyasztásuk. A Kodak tesztlabor adatai szerint a DCS 520-as 450 db képet képes leexponálni egy akkumulátorral, míg a DCS 560-as 150 db-ot. Egyértelmû tehát a következtetés: háromszor annyi képpont (6/2=3) háromszor akkora energiaigénnyel párosul (450=3*150)! A feleslegesen nagy felbontás tehát az áramforrás oldalán is megterheli pénztárcánkat, és a gyakori elemcsere a fotografálást is megnehezíti (akkucsere és cipekedés!). Ez az egyik ok, hogy ne csak a felbontás nagysága alapján ítéljünk meg egy digitális fényképezôgépet. Azt se felejtsük el, hogy a fenti két gépben minden kamerafunkciót az akkumulátor táplál, azaz ennek a szembeszökôen tökéletes számszerû egyezésnek az az egyszerû magyarázata, hogy az AF (autofókusz) és az elektronika áramfelvétele eltörpül a CCD áramfelvétele mellett!
Persze kényelmünknek további ára van. Amikor végre csökkenteni lehetett a CCD-k áramfogyasztását, a Casio úttörôként színes TFT-LCD panelt helyezett QV-10-es amatôrgépére, amit aztán minden gyártó azonnal követett. Óriási elôny ez a kis színes kijelzô a digitális fotográfiában. De további eredmény, hogy még nagyobb az áramfogyasztás, még egy „éhes száj” van a kamerában, még hamarabb lemerülnek az elemek, akkuk. Emiatt a pl. Sony nem is készít ceruzaelemekkel mûködô digitális kamerát: a kamkorderakkuk kiválóak erre a felhasználásra is. Hasonlítsunk össze két régebbi gépet az elôbb említett két érából. Csak a különbségeket említem. Tekintsünk minden részletet, mert a beépített, de éppen nem használt elektronikus egységek is fogyasztanak áramot:
A Kodak DC50 Zoom kamera áramfelvételét 7.5 V, 2.0 A-ben határozza meg a technikai leírás. A gépen nincs LCD monitor, aktív IR-AF-szal és 1MB-os belsô flash memóriával is rendelkezik a PCMCIA kártyaolvasó mellett. A Kodak DC210 Zoom szintén 7.5 V, 2.0 A-es áramfelvétellel rendelkezik. Van LCD monitora és videokimenete, kártyaolvasója pedig kisebb energiaigényû, CF szabványú. Belsô memóriája és aktív autofókusza nincs, felbontása megapixelben kétszer akkora. A számok beszédesek: ugyanakkora az áramfelvétele mindkét gépnek a hálózati áramforráson keresztül. A nagyobb képpontszám és a TFT-LCD jellemzôen megnövelte az áramigényt a DC210-esben. Olyannyira, hogy az energiatakarékos áramkörök sem csökkentették azt a két évvel idôsebb DC50-eshez képest. Figyelemre méltó az is, hogy a mai gépekkel ellentétben a DC210-es nem használja sem fénymérésre, sem élességállításra (AF) a CCD-t, azaz ilyenkor az csak minimális fogyasztást jelent. Ha pedig ceruzaelemmel üzemeltetjük a gépeket, a DC-50-es nyer: 100 képet képes leexponálni, míg a DC210-es az LCD-panel használata nélkül is csak 40-et. Ez utóbbi mérési adat saját tapasztalat ugyanazt a memóriakártyát alkalmazva és ugyanannyi vakuvillanást kapcsolva! A vakuk teljesítménye közel azonos, így az számottevô eltérést nem okozhat a mérésben. S legvégül a magyarázat: a TFT panel is tranzisztorok sokasága ugyanúgy, mint a CCD. Az egyszerûbb vezérléssel szemben azonban miniatûr fénycsôvilágítással rendelkezik, ami szintén sokat fogyaszt. Persze jómagam sem lennék meg nélküle. Nagyon szeretem a jóminôségû TFT-LCD paneleket használni, igen nagy elônye a visszanézhetô és elônézeti kép a digitális fényképezôgépen, de mindenen ott lóg az árcédula: nagy a gépek fogyasztása.
Ezért, ha nem akarunk kártyaolvasót használni, vagy sokat fényképezünk tárgyakat, vagy gyakran használjuk otthon a digitális fényképezôgépünket, vegyünk hozzá hálózati adaptert. Nemcsak a képek letöltése a számítógépbe vagy a képek TV-n történô nézegetése, hanem a memóriakártyák formázása is sokáig tart, és ez utóbbi mûvelet alatt majdnem mindegyik gép bekapcsolja az LCD panelt a mûvelet elôrehaladásának jelzése miatt. Ilyenkor, vagy adattranszfer közben nemcsak fotóinkat, akár a memóriakártyánkat is tönkreteheti az elemek vagy akkuk hirtelen kimerülése. Figyeljünk erre saját érdekünkben! Azt se felejtsük el, hogy a hálózati áram használata környezetbarátabb, mint az akkukat ugyanarról az áramról 50-70%-os hatásfokkal tölteni. Ráadásul minél több akkut használunk, annál több környezetszennyezô hulladékot állítunk elô az évek folyamán.

A hálózati áram tulajdonságai

Lássuk ezután a mindannyiunkra leselkedô láthatatlan ellenséget. Ehhez speciális eszközre, úgynevezett oszcilloszkópra lesz szükségünk, ugyanis a hálózati zajokról, tüskékrôl, túláramokról, feszültségingadozásokról és pillanatszerû áramkimaradásokról van szó! Mindez nem egy egyszerû ellenség, hanem professzionális hadsereg. Ne becsüljük le, hacsak nem vagyunk milliomosok! A jól megtervezett elsöprô offenzíva készsége mellett (pl. villámcsapás) a szabotázsakciók is repertoárjában vannak (rossz képminôség, vagy a gép „kiakadása”, „lefagyása”). Ráadásul utászcsapatai is kiválóak, ugyanis a rádiófrekvenciás zaj is az elôbbi jelenségeket okozza, csak éppen torzítatlanul halad át a tápegységeken, modemeken, számítógépes hálózatokon, soros, USB és FireWire portokon keresztül. S hogy hogyan születnek? Közeli és távoli villámcsapás, vihar során elszakadó vezetétek, az áramkimaradást és visszatérést közvetlen megelôzô áramlökések, a szomszéd rossz porszívója, meghibásodó elektromos eszköz, rossz vezeték a falban, házi készítésû szerszámgépek, rosszabb minôségû háztartási eszközök, vagy a trolibusz és villamos ablak elôtti elmenetele mind-mind ilyet okoznak. Ugyancsak ilyen hatása van a nagyteljesítményû elektromos motorok be- és kikapcsolásának, fûtôszál bekapcsolásának a lézernyomtatókban, a mosógépekben, a grillsütôkben, de még inkább a ma divatos mikrosütôk magnetronjainak, melyek hihetetlenül gyorsan és nagymértékben veszik fel az energiát, ezzel „sokkolva” az elektromos hálózatot. Ha pedig földelésünk is rossz (gyakran az!), kóboráramok is súlyosbítják a helyzetet.
Mindez nem hipochondria! A többszázezres, vagy töbmilliós digitális fotófelszerelést illik védeni valamilyen eszközzel. Persze szakértôi munkám során mindig ez okozza derültség tárgyát, mindig a védelemre szánt pénzt csökkentik, vagy szüntetik meg elôször. Hazárdírozni lehet, de késôbb ne mást okoljunk, ha magunk nem áldoztunk a védelemre!

A védelem felépítése

Lássuk a szükséges eszközöket! Elôre bocsájtom, hogy nem reklámcéllal írok az APC termékekrôl. Egyszerûen régóta használom ôket, nyolc éve nekik volt a mûszakilag legjobban felkészített gárdájuk és akkor nekik volt egyedül ilyen tipusú termékcsaládjuk. Ez határozta meg vásárlásaimat. Ma körülnézhetünk pl. a Fiskarsnál is, ha a versenytársakat szeretnénk szemügyre venni. Ennyit a kereskedelmi piacot érintô „Fair Play”-rôl. Most pedig a digitális fényképezés igényeirôl:
Nincs szükségünk a hosszan tartó áramkimaradás kivédésére, azaz nem szünetmentes tápegységet vásárolunk. Nekünk elsôsorban a túláramvédelem és a rádiófrekvenciás szûrés a célunk. Ha pénztárcánk vékonyabb, a SurgeArrest hatékonyan oldja meg ezt a problémát. A 10'000 Ft-os árkategóriájú készülék kétféle kivitelben kapható. Mi válasszuk a nagyobbat, mert egyrészt nagyobb túláramot is kibír károsodás nélkül, másrészt hosszabb a garanciaideje kisebb testvérénél és ami a legfontosabb: azzal ellentétben a hálózati feszültség szinuszformáját is figyeli és helyreállítja. A készülék olyan mint egy hosszabbító-elosztó: 5 egységet csatlakoztathatunk hozzá és fôkapcsolóval is felszerelték. Fontos tulajdonsága, hogy jelzi, ha a nagy túláram a biztosítékot kiégette. Más hasonló termékek ilyennel nem rendelkeznek, vagyis a védelem megszünését nem látjuk rajtuk. A SurgeArrest használatával a földelés mûködôképességérôl is tájékoztatást kapunk.
Óvakodjunk olyan aljazatot használni, melynek földelése rossz! Egyfelôl azért, mert minden túláramvédô készülék a földelésre vezeti el a túláramot. Másfelôl, ha a föld rossz, nem kettôs szigetelésû egységet az áramütés elkerülése érdekében tilos csatlakoztatni! Ilyen eszközök pl. a mûtermi vakuk is. Ez a kis készülék nekem így többszörös funkciót lát el: jelzi hogy jó-e a földelés, betölti az elosztó szerepét, védi a mûtermi vakuimat és a digitális fényképezôgépeimet ismeretlen és ismert helyen, és a fôkapcsolója kiszálláskor egyszerûvé teszi a lámpapark telepítését és leszerelését. Csak egy példa: ha mezôgazdasági telepen kell fotóznunk, igencsak gyenge lehet az áram minôsége: messze vagyunk ugyanis az erômûtôl és nagy teljesítményû villamos motorokat üzemeltetnek egymástól függetlenül ki- be kapcsolgatva. Jómagam csak egyszer néztem meg oszcilloszkópon ilyen helyen a hálózati feszültséget és ma mindenhova viszem a Surge Arrest-et, mert 500V-os tüskéket láttam a jól ismert szinuszos jelalakon. Régi Videotonos szakember-ismerôseimtôl gyakran hallom, hogy a Videoton számítógépeket ilyen célú védelem nélkül be sem engedték dugni a hálózatba, tehát a probléma nem újkeletû. Otthon sem tétlen a kis készülék, ugyanis egy Sony akkumulátor 20'000 Ft körül kapható, a töltôt 50'000 Ft-ért lehet pótolni, a Kodak DCS520-asomhoz pedig 80'000 Ft az akkuk darabja, a töltô pedig 250'000 Ft, ha tönkremegy. Tehát: védelem nélkül még akkut sem töltök. (A Hensel Kontra E-1000-e villanófej is 200'000 Ft db-onként...) Számítógépeinkhez is erôsen ajánlom használatát.
Már a fenti kisebb készülék is legtöbbünknek elég. A tesztképen bemutatott színzajt erôsen csökkenti. A kék színkivonatot azért jelenítem meg külön, mert azon látszik a rádiófrekvenciás zaj interferenciájának hatása a legjobban (ennek oka a kék pixelek nagyobb erôsítésében keresendô). A professzionális kamerák azonban nagyobb védelmet igényelnek: stabilizátor használatát. A LineR éppen ilyen eszköz: a kisebb SurgeArrest-et találjuk benne, valamint egy olyan áramkört, ami a feszültségingadozást is kiegyenlíti.182V és 287V között bármilyen feszültség mellett dolgozhatunk, készülékünk a szabványos hálózati feszültséget kapja. Ráadásul mikroprocesszor figyeli és korrigálja a jelalakot, és zavarszûrése a SurgeArrest-énél és a legtöbb szünetmentes tápénál is jobb. Néhány tized másodperces áramkimaradást is korrigál. A 40'000 Ft-os árkategóriát képviseli. Másik tesztképünkön azt a hibát emeltem ki, melyet a hálózat ingadozása okozhat. Ennek korrigálásához már a LineR-re volt szükségem, úgyhogy a teljes csapatot bemutató fotón ezért szerepel ez az egység is (a kábeleket a jobb láthatóság miatt nem szerepeltetem a képen). A Kodak DCS-520-as mellett látható fekete doboz a gép hálózati tápja. Mûteremben mindig használom, mert az akku eltávolításával könnyebb a gép, nem kell az áramforrás cseréjével bajlódnom, használata pedig drágának mondható. Érdemes kerülöm az alkalmazását, ha nem feltétlenül szükséges, ugyanis egy expozíció 1.5 Ft-nak feleltethetô meg az akku árából és élettartamából számítva, ami 10%-kal növeli a fotografálás önköltségét. A megtakarítás kevésnek tûnhet, arányaiban azonban magasnak mondható, fôleg a nagy felvételszám esetén. Végezetül a LineR-hez: a mai szkennerek képminôsége már olyan jó, hogy érdemes ilyen egységgel növelni a színek tisztaságát és a konzisztenciát, ha már úgy is vásárolunk fényképezôgépünk miatt (profiknak kötelezô a használata, legalábbis professzionális stúdióban; természetesen külföldön lehet is ilyesmit látni!). Egyébként a hagyományos fotólaborban is helye van, ugyanis színes nagyításoknál igen jó hasznát vesszük. Nem egy kézi labor használja már.
Végezetül: ha a digitális fényképezôgépet a számítógépre csatlakoztatjuk, a számítógépbôl is kaphat túláramot, rádiófrekvenciás zajt és egyéb károkozó hatást. A megoldás: az USB vagy FireWire portra is vegyünk túláramvédôt. Ezek a 6-8'000 Ft körüli eszközök megvédenek minket a kellemetlen meglepetéstôl. Számítógépünk védelmére pedig a telefonvonalra, printerportra és a hálózatra köthetô egységek valók. Telepítésükkel számítógépünk biztonsága megoldottá válik és kevesebbszer fog rendszerünk „lefagyni” is. Ilyesmit, mint említettem elsôsorban a rádiófrekvenciás zavarok okoznak, melyek printerbôl, hálózatról, de még inkább telefonvonalról érkeznek észrevétlenül. Gyakran pedig a számítógép kisebb értéket képvisel, mint maga a rajta tárolt elektronikus adat. Számomra ugyanis a nehezen elkészített elektronikus fotók már csak az alkotás verejtékes volta és az értékesíthetô szerzôi jog miatt is értékesebbnek tûnnek.
Mégegyszer ismétlem, nem vagyok hipochonder. Nem látok rémeket mindenütt. Saját szememmel gyôzôdtem meg létezésükrôl és évtizedes szakértôi tevékenységem során láttam párszor villámcsapás és túláram okozta milliós károkat. A biztosítási kárrendezés pedig soha nem kellemes, soha nem fedezi teljes mértékben az elszenvedett veszteséget, az adatok elvesztését és a kiesô munkakapacitást pedig végképp nem. Ha pedig saját tulajdonú, vagy bérelt munkaeszközünk a rombolás tárgya, hamar megélhetési gondjaink is lehetnek. Nem sokkal rosszabb az sem, ha megtakarított pénzünk bánja elôre nem látásunkat, vagy garasoskodásunkat. Ajánlom ezért mindenki számára készülékeinek védelmét. Az ELMÜ védelmében pedig annyit, hogy ôk sem hibáznak többet szolgáltatóként, mint mások, tehát a lehetô legtöbb esetben másvalaki, vagy más probléma okozza elektromos készülékeink meghibásodását. Az ELMÜ ugyanis a csatlakoztatott készülékekért és a házon belüli vezetékekért nem felel.
Török György fotográfus